Hámos Gusztáv

Hámos Gusztáv képzőművész, kurátor, író 1955-ben született Budapesten. Jelenleg Berlinben él és alkot. Elsődleges műfaja a film, a videó, a fotográfia és installáció. Kiállított a 8. kasseli Documentán, a Velencei Biennálén, az aacheni Ludwig Forum für Internationale Kunstban és a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. Filmjeivel és videóival – többek között – a londoni Tate Modern, a ZKM Karlsruhe, a Rencontres Internationales Paris/Madrid/Berlin, a hamburgi Fotótriennále, a 63 Mostra Internazionale d’arte cinematografica di Venezia, a SFMOMA, az YBCA San Francisco kiállításain találkozhatott a közönség. Művei a New York-i MoMA, a párizsi Centre Georges Pompidou, az NBK Berlin, a ZKM Karlsruhe, az Art Collection NRW, a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, a C3 Budapest, a Saint Gervai SIV Genève gyűjteményeiben találhatók meg.

Katja Pratschke

Katja Pratschke médiaművész, kurátor 1967-ben született Frankfurt am Mainban, jelenleg Berlinben él és alkot. Tanulmányait a lodz-i Filmiskolában és a kölni Médiaművészeti Főiskolán végezte. 2006 óta készít fotófilm-sorozatokat Hámos Gusztávval, de együttműködésük 1998-ban kezdődött. Legutóbbi kiállításai és vetítései az alábbi helyszíneken valósultak meg: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Budapest, Rencontres Internationales Paris/Berlin, MAAT – Museu de Arte, Arquitetura e Tecnologia and Cube Garoti, ART WORKS! European Culture of Resistance and Liberation, Cuba Garruti, Museion, Museum of Modern Art Bolzano. Elnyerte a német rövidfilm díjat, a Hessische Kulturstiftung ösztöndíját, művészrezidencia programok keretén belül Isztambulban, Velencében, Dhakában és Kolkatában dolgozott.

Hámos Gusztáv és Katja Pratschke elsődleges műfaja a fotófilm, azaz – megfogalmazásuk szerint – nagyrészt fotografikus állóképeket tartalmazó film. Munkáik elsősorban az álló- és mozgókép viszonyát, a fotó kinematográfiai kontextusát és a téridő viszonylatba helyezett képet kutatják. A fotószekvenciákon alapuló filmek úgy láttatják a várost, ahogyan másként nem láthatóak, ahogyan eddig nem voltak reprezentálva: a marginalizált, a láthatatlan, a nem-hivatalos oldalát mutatják a térnek. Más szóval: városi látványokat és városmodelleket, tér- és időbeli átjárókat, határokat, küszöböket, az átmenet helyeit tesznek láthatóvá. Elméleti művek hivatkozásait Henri Bergson, Gilles Deleuze, Roland Barthes tevékenységéből találhatjuk meg náluk.