Konok Tamás 1930. január 9-én született és 2020. november 20-án hunyt el Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett Bernáth Aurél tanítványaként. 1959-ben Párizsba költözött, majd Zürichben is aktív volt, a kilencvenes évektől kezdve Budapesten élt és dolgozott. Első önálló kiállítását 1960-ban, a párizsi Galerie Lambertben rendezték meg. Múzeumi egyéni kiállításra a hollandiai Stedelijkben kapott lehetőséget 1964-ben, majd a svájci Lausanne Múzeumban volt önálló tárlata. 1983-ban szerepelt Zürichben a Geometrische Abstraktion kiállításon J. Albers, F. Morellet, F. Picabia társaságában. Svájcban a Galerie Schlégllel működött együtt, több ízben állított ki a bázeli Art-Expón. Magyarországon a nyolcvanas évektől kezdődően számos jelentős helyszínen, többek között a győri Xantus János Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban (képzőművész feleségével, Hetey Katalinnal közösen), az Ernst Múzeumban és a Ludwig Múzeumban volt kiállítása.
Életművének elismeréséről állami kitüntetések sora tanúskodik: a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja (1997), a Kossuth-díjnak (1998), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének (2004) a birtokosa. Munkái – többek között – a hamburgi Städtische Galerie, a hollandiai Stedelijk Museum, a berni Musée des Beaux-Arts, a winterthuri Kunstmuseum, a párizsi Bibliothèque Nationale, a budapesti Ludwig Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiben találhatók meg. 2024-ben művei bekerültek a párizsi Pompidou Központ gyűjteményébe is. 2020-21-ben a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban rendeztek nagyszabású retrospektív kiállítást Vers l’infini címmel, amellyel párhuzamosan nyílt meg a Molnár Ani Galériában Vonalmozgások című emlékkiállítása. A két kiállításhoz kapcsolódóan reprezentatív katalógus is megjelent. 2023. februárjában a Molnár Ani Galéria Architektúra címen nyitott újabb egyéni kiállítást a művész tiszteletére.
Konok életműve a nemzetközi festészeti tendenciákba szélesen beágyazott, a 20. századi modernizmus és avantgárd művészetből fakad. Korai időszakának kollázsai, monotípiái a szürrealista látásélményből és a valóságon túlmutató látványelemekből építkeznek. Érett korszakának geometrikus absztrakciója – a formák redukciójával együtt – a struktúrák vékony vonalrajzaira épül. A korai és a már saját hangot alkalmazó nonfiguratív műveket így a vonal szerepe és elsődlegessége kapcsolja össze. A vonal, amely a természetben aligha fellelhető, ellenben az emberi tevékenységhez kapcsolódik és a legelvontabb, transzcendens tartalmakat képes kifejezni. Akril-vászon festményein a jelekké absztrahált vonalak, sávok, pöttyözött felületek és geometrikus formatöredékek síkban tartva beszélnek a plasztikai, azaz térben kiterjedő ábrázolás problémájáról. Így a színek sem formakitöltések többnyire, nem az optikai illúzió szolgálatába állított elemek, hanem a vonal elsőbbségén alapuló rendszer részei.
Molnár Ani Galéria
1088, Budapest
Bródy Sándor u. 36.
Nyitvatartás:
Kedd – Péntek:
12.00 – 18.00
Nyitvatartási időn kívül előzetes bejelentkezés után látogatható.
am projects
1088, Budapest
Bródy Sándor u. 22.
Nyitvatartás:
Szerda – Péntek:
13.00 – 18.00
Nyitvatartási időn kívül előzetes bejelentkezés után látogatható.
Iratkozz fel a hírlevelünkre!